Májusban látványosan szétvált egymástól a lakossági és a vállalati üzleti bizalmi index alakulása, mert míg a lakosság ismét pesszimistábbá vált, addig a cégek összességében bizakodóbbak lettek, igaz az építőipari szereplők csak a Covid 2020 tavaszi első hullámában voltak pesszimistábbak, mint most – derült ki a GKI Gazdaságkutató felméréséből. Az EU támogatásával végzett kutatás arra is rámutatott, hogy a foglalkoztatási helyzet megítélése a cégek és a lakosság körében is tovább javult, közben viszont az áremelési törekvések lanyhulása megállt, sőt a kereskedelemben ismét élénkültek az áremelési törekvések. A két bizalmi index alapján összességében a GKI konjunktúraindexe májusban kissé emelkedett áprilishoz képest, de így sem érte el márciusi szintjét.
Augusztusban már negyedik hónapja tart az üzleti és fogyasztói várakozások folyamatos romlása. A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint ez év áprilisa óta az üzleti várakozások mintegy 13, a fogyasztóiak viszont közel 30 ponttal estek, s augusztusban is ez utóbbiak zuhanása volt a markánsabb. Az üzleti bizalmi index 2021 tavaszán, a fogyasztói pedig 2020 tavaszán, a Covid-járvány miatt bevezetett korlátozások okozta pánik idején volt utoljára hasonló mélységben. A fogyasztók véleményében most augusztusban először tükröződhetett a rezsiemelés bejelentésének hatása.
Októberben négyhónapos stagnálás közeli állapota után új lendületet vett a GKI konjunktúraindexének emelkedése, s kétéves csúcsára került. Az üzleti várakozások 2019 májusában voltak utoljára ilyen kedvezőek, a fogyasztói várakozások pedig háromhónapos romlás után visszaemelkedtek idei júniusi szintjükre.
A GKI konjunktúraindexe februárban kissé csökkent, ám az üzleti és fogyasztói várakozások is a múlt év véginél kedvezőbbek maradtak. A felmérés szerint a konjunktúraindex tavaly áprilisi zuhanásának februárra alig több mint a felét dolgozta le. Ezen belül az üzleti bizalmi index mintegy 60, a fogyasztói csak 40%-át. A friss, enyhe visszaesést mutató adatok nem törték meg a koronavírus-járvány tavaszi sokkja utáni emelkedő trendet, ugyanakkor nem festenek jó képet a lakossági bizalom alakulásáról.
Folyamatosan javuló tendenciát mutat Magyarországon az üzleti bizalom szintje a 2020. tavaszi mélypontot követően a 2021. januári adatfelvétel eredményei szerint, 2020 októberéhez képest a negyedéves konjunktúramutató a plusz 10 pontról plusz 16 pontra nőtt - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) hétfőn az MTI-vel.
Határozottan emelkedett januárban a lakossági és üzleti fogyasztói bizalmi index és e kettő eredőjeként mínusz 19,7 pontról mínusz 16,3 pontra ugrott a GKI konjunktúraindexe, ami egyúttal tavaly március, azaz a koronavírus-járvány berobbanása óta a legmagasabb értéknek számít. Ez egyébként elmondható a két üzleti bizalmi indexről is, azaz a kijárási korlátozásokkal tarkított második hónapban, az oltási stratégia elindulása mellett bizakodóbb már mind a lakosság, mind az üzleti szféra, különösen az ipar.
Az üzleti bizalmi index emelkedésének köszönhetően júniusban az előző havinál nagyobb mértékben, 7,6 ponttal mínusz 20,5 pontra nőtt a GKI konjunktúraindexe, a mutató azonban így is csak 44 százalékát dolgozta le két hónap alatt az áprilisi zuhanásának - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Májusban – vélhetően a kormányzat által bejelentett járványügyi lazítás hatására – szinte minden ágazati és a fogyasztói bizalmi index is egyharmadát ledolgozta áprilisi drámai zuhanásának, az iparban azonban még tovább erősödött a pesszimizmus. A GKI konjunktúraindexe áprilisi 29 pontos esése után 5 ponttal, -28-ra emelkedett, ami még mindig átható pesszimizmust tükröz. A fogyasztói bizalmi index több mint 10, az üzleti csak 3 ponttal nőtt, igaz az áprilisi zuhanás is az üzleti szférában volt nagyobb (37, illetve 25 pont).
Csak mérsékelt romlást mutatott a német Ifo gazdaságkutató intézet üzleti környezetről szóló felmérése októberben: a hangulatindex értéke mindössze 0,3 ponttal csökkent a szeptemberi 108,5 ponthoz képest. A német üzleti szereplők bár a vártnál rosszabbnak látják a jelenlegi helyzetet, a várakozásaik pozitívabbak, mint amire az elemzők számítottak - írja a Reuters. Az Ifo közgazdásza szerint a Volkwagen-botrány nem érintette meg a német autóipart.
A vártnál is nagyobb visszaesést mutat az októberi Ifo üzleti hangulatindex, amivel a csalódást keltő adatok igen hosszú sorát erősíti Németország kapcsán. Mind az aktuális, mind a jövőbeli környezet kapcsán pesszimistábbak lettek a németek.
Októberben csaknem elérte idén áprilisi, másfél évtizedes csúcspontját a GKI-Erste konjunktúra-index értéke. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti és fogyasztói várakozások is érezhetően javultak, a cégek ezt megelőzően 1998 nyarán, a fogyasztók 2006 tavaszán voltak utoljára ennyire optimisták.
A német üzleti környezetet jellemző Ifo-index értéke 111,2 pontra emelkedett áprilisban, míg a piac csak 110,5 pontra számított volna. Az euró mérsékelt erősödéssel reagált a hírre.
Áprilisban folytatódott a GKI-Erste konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értékének másfél éve tartó, látványos emelkedése és mindez oda vezetett, hogy a felmérés szerint összességében több mint másfél évtizede voltak ilyen kedvezőek a várakozások. A cégek 1998 nyarán, a fogyasztók 2006 tavaszán voltak utoljára ilyen optimisták.
Az iváncsai dolgozók úgy tudják, hétfőn folytatódnak az elbocsátások.
Ő lesz Oroszország új védelmi minisztere.
76 résztvevő ellen indult eljárás.
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
